Blog

A munkanélküliség széles körben van jelen függetlenül munkahelytől, végzettségtől. A munkanélküliség alakulását megfigyelve adódik a kérdés, mit tehetünk, ha megszűnik a jövedelmünk. Ebben a felgyorsult világban láthatjuk, hogy nem biztosak a munkahelyek. Erre az esetre Magyarországon is létezik egy biztosítási megoldás, amit kevesen ismernek és nincs azon a szinten elterjedve, mint Nyugat-Európában, habár ugyanolyan lehetőség, mint a vagyonbiztosítás és életbiztosítás.

A munkanélküliségi biztosítás egy lehetőség arra az esetre, ha önhibánkon kívül megszűnik a munkaviszonyunk. A biztosítás nem csak munkanélküliség esetén, hanem egy betegség vagy baleset bekövetkeztekor, vagy tartós munkaképtelenség esetén is életbe lép.  Munkanélküliség esetén a biztosítás fedezetet nyújt baleseti halálra, munkanélküliségre, rokkantságra, táppénzre. Azért hogy megérje elindítani egy ilyen csomagot bizonyos feltételeknek, kell megfelelni.

A munkanélküliség-biztosítás igénybevételét bizonyos körülmények nehezítik, mint például a határozott idejű munkaszerződés, a nem megfelelő életkor és egyéb feltételek. Ilyen feltétel például a 22 és 54 év közötti életkor.

Minimum egy éves munkaviszonnyal és magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni. Egy másik feltétel hogy a munkáját elveszítő biztosított személy regisztráljon a munkanélküli hivatalban. A munkanélküli hivatal határozatát követően a 61. napon megkezdődhet a szolgáltatás teljesítése a biztosító részéről. Van például egy türelmi idő, általában pár hónap, amíg a biztosítás aktívvá válik. Ha 2-3 héttel a biztosítás elindítása után balesetet szenvedünk, akkor nem érvényes a biztosítás, 5-6 hónappal később már igen.

A munkanélküliségi biztosítás ajánlott minden felelős családfenntartónak, a családja biztonságának érdekében. Ha ön regisztrált álláskereső az állás elvesztését követően a biztosítás révén kiegészítheti a munkanélküliségi járadékot az ön által választott 50 ezer 250 ezer forint közötti összeggel, a szerződéskötéskor választottak függvényében.

A szociális ellátások, így a munkanélküli járadék is, jelentősen át lett alakítva az állam részéről. Ha valaki 360 napot dolgozott, akkor 36 napig jogosult az álláskeresési járadékra. Ha viszont valaki 3 éven keresztül folyamatosan dolgozott, akkor 90 napig kapja a járulékot. Az álláskeresési járadék összege 4 naptári negyedévre visszamenőleg kiszámított bruttó fizetés átlagának a 60 százaléka lesz.

Ha több munkaadóval volt munkaviszonyban az álláskereső a vizsgált 4 negyedév alatt, esetleg vállalkozói tevékenységet folytatott, az összes munkaadótól kapott bér átlagából számítják ki az álláskeresési járadék összegét. A járadék azonban nem lehet magasabb a minimálbérnél. Ha letelik a jogosultsági időés az álláskereső nem tudott elhelyezkedni, vagyis nem talált munkát akkor nem kapja tovább a járulékot. Mint látszik, az álláskeresési járulékból nem igazán lehet fenntartani egy családot, ezért aki nem szeretne, ilyen helyzetbe kerülni az aktív munkaévei alatt kell, hogy öngondoskodjon.

A biztosítok megvizsgálják, hogy az igénylő milyen vállalatnál dolgozik, hogy mennyi az esélye annak, hogy hat hónap után (álláselvesztés esetén a biztosított ennyi idő múlva kapja meg a havi juttatást) a munkavállalót elbocsátják. Korábban csak hitelekhez kapcsolódóan volt elérhető ez a biztosítás.

A bankok szükségesnek látták, hogy védjék ügyfeleiket betegség, haláleset, munkanélküliség esetére, hogy biztosan visszakapják a pénzüket. A munkanélküliségi biztosítások többsége hitelkonstrukció keretén belül létezik, de van szabad felhasználású biztosítás is, amely bármire elkölthető.

 A munkanélküliség-biztosítás kártérítése esetén nem kell adót fizetni a bevételből, hiszen az nem minősül jövedelemnek. Vannak azonban nekünk is kötelezettségeink a biztosítás megkötése után. Ha változás történik, a munkaviszonyunk vagy személyes adatainkban azt a biztosítóval azonnal kell, közöljük. A biztosításnak köszönhetően munkahelyünk elvesztése után is közel azonos életminőséget biztosíthatunk.